A csatolt video mindegyik jelenetében az index használatának mellőzése a közös, de ezen túl érdekes helyzetet mutat a Fehérvári út - Sárbogárdi út sarkán rögzített klip is. Ezen a helyen a délre tartó két sáv a zebra előtt egyre szűkül a villamosmegálló peronja miatt. Amikor egyensen érkeznek az autósok a Móricz Zsigmond körtér irányából, ezzel nincs is különösebb baj, de a keresztirányú utcákból (Sárbogárdi, Dombóvári) a kikanyarodás minden esetben konfliktusforrás. Akik a Dombóváriról érkeznek szabályosan a belsőbe kanyarodnak, és valamiért úgy gondolják, innen egyenes az út tovább, úgyhogy a legtöbben index és elsőbbségadás nélkül sorolnak be a tovább haladó szélsőbe (ha nem rögtön oda fordulnak, persze). Nem járnak el különben a Sárbogárdiról érkezők sem. Nekik elvileg az elsőbbséget élvező külsőbe kellene kikanyarodniuk kisívben, de ez így egy baromi szűk kanyar, ezért sokan fordulnak kényelmesen a belsőbe (és anyáznak a Dombóváriról érkezőkkel, hogy nekik van elsőbbségük, hiszen ők jobbra kisívben fordulnak, míg a másik balra nagyívben :-) ), majd pár méter után az előbb említett módon sorolnak vissza a szélsőbe azzal a magabiztossággal, hogy ott úgysincs senki. Aztán meglepődnek, ha néha van.

Itt a tél, a nyári gumis hétvégi bevásárlóautók és a kátyúk időszaka. Nos, az elmúlt napokban két nagyon hasonló szituba futottam bele a szokott útvonalamon. Az első a Hamzsabégi úton. Itt még sikerült kitáblázni az út közepén tátongó lyukat, de kivilágítására már nem telett. A második esetben a Gloriett amúgy sem túl biztonságos köröndjébe csatlakozó Petőfi Sándor utca torkolatát sikerült teljes sávszélességben (hogy IT-s kifejezést használjak :-) )felbontani minden előjelzés és világítás nélkül. Nappal nyilván mindkét eset lényegesen veszélytelenebb, de éjszaka ...

Mai elsőm egy kisteherautó Dél-Budán. "Érdekes" sávváltásainak indoka a helyezkedés, csak ott a bibi, hogy az autóban aztán nem volt teljesítmény, így gyakorlatilag semmi előnye nem származott a furakodásból - ezért is értem utol újra és újra :-). Sajnos legtöbb akcióját nem tudtam rögzíteni, mert én ugyan láttam, ahogy előttem két-három autóval "cikázik" a sávok között, de a kamera látószögéből lényegében kiestek az események. Remélem, azért ennyi is elég:

.. még az Óév utolsó napjaiból.

(Hogy mégsem maradjatok video nélkül ezekben a napokban ;-) )

Sziasztok! Ahogy azt korábban írtam, január első hetében a korrózió demobilizált, ennek megfelelően nem is készítek anyagokat a blogra, mert kicsit körülményesnek találom a sapkára erősített iPhone-t.
...
De nem is erről kartam írni. Azt akartam tőletek megkérdezni, hogy szerintetek is van összefüggés a hóesés, és a zebrán történő taplóskodás között, vagy tényleg ennyire életveszélyes ma gyalogosan Budapesten közulekedni? Röviden az elmúlt két nap három eseménye:

• Nejem autójával jöttem haza az Üllői úton - kintről befelé, a város felé. A Madarász utca előtt van egy zebra, ami többek között a villamosmegálló peronjáról is segít a gyologosoknak az Üllői út déli oldalára jutni. A zebra előtt egy mellékutca (Földváry utca) csatlakozik be északról az Üllői útba át a villamossíneken. Én a Madarázs utcába akartam befordulni, ezért kitettem az indexet balra, kicsit behúzódtam a terelőhöz, de megláttam, hogy az időközben megérkezett villamosról leszálló utasok közül többen át akarnak jutni a zebrán, ezért előtte megálltam és átengedtem őket. Már cca. 1-1,5 másodperce állok, a déli oldalról már el is indult pár ember, de a villamosperonról még senki nem lépett le, amikor a mögém érkező ezüst színű Suzuki SX4 gyakorlatilag csak kisit lassítva jobbról (!) elmegy mellettem, úgy, hogy közben az útcsatlakozásba is be kellett menjen, kicsit rá a villamossínekre, szembe a megállóból éppen induló villamossal, majd változatlan sebességgel áthajt a zebrán. Köpni, nyelni nem tudtam!

 
Nagyobb térképre váltás

• A második szituban gyalogos voltam, kb. 20 méterre áltam az esettől. Néhány idősebb hölgy kelt át előttünk az egyik zebrán az előbbi helyszínhez közeli Petőfi Sándor utcában, mégpedig úgy, hogy a megállóból kiinduló busz megállt, és elengedte őket. Szemben is van egy buszmegálló, igaz kicsit messzebb. Ott is állt egy busz. A Petőfi utca szűk, a buszokat nehéz megelőzni. Ha beállnak a megállóba, az egy remek alakalom szokott lenni. A szembe jövő busz mögül ki is jön egy bordó opel, és ha már lendületben van, át is rongyol a zebrán - miközben a nénik csak azért torpannak meg, mert az őket elengedő buszos észlelve a helyzetet gyorsan rájuk dudált egy kicsit. Már épp a felezővonalnál jártak. Az opel az orruk előtt húzott el úgy 40-50-nel.

• A harmadik szitu ugyanennél a zebránál történt a hazafelé úton, azaz az ellenkező irányba. Kis családom - nejem, két ksicsaj, két rokonunk meg én (no és két szánkó) át akar kelni a zebrán a templomkert sarkánál. Északról senki, a délre levő buszmegállóból épp kinduló busz megáll a Wlassics Gyula úti kereszteződés előtt (hátha onnan is ki akar jönni ezalatt valaki - egyébként akkor épp nem!) és int, hoyg menjünk át nyugodtan. A busz után még egy busz, utána még két türelmes meg egy türelmetlen polgártárs. Utóbbi egy fehér Suzukis. A népes kompánia szépen átkel - megköszönve a buszosnak, hogy elengedett bennünket. Közben szemből is megérkezik a busz, és szintán megáll a zebránál arra várva, hogy átjussunk. Mire emberünk jól fölbőgetve a motort, kipörgő kerekekkel előzésbe kezd. Megelőzi az előtte álló két személykocsit és két autóbuszt, körülnézés nélkül áthajt a Wlassics utca tengelyén is (semmit nem láthatott abból, hogy nem akar-e valaki kifordulni a Petőfire), át a zebrán - éppen beférve a szemből már némi oktató célzattal elinduló busz előtt -, visszatér a saját sávjába, és elhúz. Mi addigra már nem voltunk a zebrán, a járdán álltunk, de akkor is! Mindkét buszos dudál rá, én a minket elengedő söfőrrel döbbenten nézek össze, majd mégegyszer megköszönöm, és hazamegyünk.

 
Nagyobb térképre váltás

Hát, ezek mennek ... lehet, mégis kéne az a kamera a sapkára?