Nem is oly' régen elmélkedtem az autó műszaki állapota és a vezető viselkedésének összefüggéseiről. Íme egy újabb példa. Figyeljétek a fehér Golfot! Index, záróvonal, buszsáv ... no és a jó levegő? Kit érdekel?!

Néhány klipp arról, hogy hogyan lehet közlekedni a szélső sávban Budapesten. Az első pont azt mutatja be, miért nem szeretjük ezt választani: az autósok egy része flegma, figyelmetlen - legalább is a másikra nem figyelő -, ami sok nehézséget okoz. Itt azt látjuk, hogy az elöttem álló Audi vezetője elmulasztja az indexelést. Ha jelzett volna, nem állok be mögé - korábban abban bíztam, hogy a két kocsi közül ő fog gyorsabban elindulni a lámpánál, ezért célszerűbb mögé sorolni -, így viszont kissé bentragadtam. Utána viszont megnyílik a sáv, és csodásan lehet haladni: 

... egészen addig, amíg pár szabálytalanul parkoló autós le nem blokkolja a sávot:

Aztán újra a szabadság a Moszkva téri lámpáig, miközben bent, a belsőben lassan sorjáznak a többiek. Indok nincs: közel-távol nem lesz balra fordulási lehetőség, amire készülni kellene. 

Hasonlót tapasztalok gyakorta a Bartók Béla úton is. A félelem itt is érthető: nem ritkán fordul elő, hogy a szélső sávot rakodásra használják - blokkolva ezzel annak forgalmát -, de amikor szerencsénk van, vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy a 'jómunkásemberek' kicsit szabálytisztelőbbek, rögtön lehet haladni.

Mit nyer ezzel a pár méterrel?

(Helyszín ugyanaz, mint a legutóbbi posztban, csak most a másik oldalról érkezünk.)

Szokásos helyszín, szokásos szabályszegés: a forgalom elől elzárt területen vígan robognak át a kétkerekűek: